Aktuális
A járvány narratívái
Döntéshozás és vezetői identitás a pandémiában
2020 áprilisában kezdett kutatásomban arra voltam kíváncsi, hogyan élik meg a pandémiát azok, akiknek sok a vesztenivalójuk és akik másokért is felelősek. Magyar kis- és középvállalkozások vezetőit kérdeztem ki interjús módszerrel, igyekezvén megragadni és rögzíteni a pillanatot, amikor hirtelen minden bizonytalanná és illékonnyá vált.
Kutatásom célja a Kahneman által gyors és lassú gondolkodásnak nevezett folyamatok vizsgálata, a Shiller elmélete szerint járványként terjedő forgatókönyv-narratívák tettenérése és annak előkészítése is, hogy egyszer majd a mostani tapasztalatokat és az események emlékezetét is egybevethessem. Az első benyomásokról egy blogposztban számoltam be, és úgy tűnik, a pandémia iránti felfokozott érdeklődés miatt hamar megtalált a közfigyelem is. A Figyelőben megjelent velem készült interjú szövege itt olvasható, a Népszava cikke pedig itt.
A kutatás előkészítse során a bizonytalanságról írt hosszabb tanulmányomat szívesen ajánlom azoknak, akik nem riadnak vissza a nehezebb olvasmányoktól sem.
Buborékok
Mihalik Judit PhD
Jelenlegi munkáim
most kezdett újabb, második doktori képzésemhez kapcsolódnak. Menedzsment-tudományokat tanulok egy nemzetközi programban, interkulturális kutatási témával. Most leginkább az érdekel, milyennek kellene lennie a jövő vezetőjének - és persze, hogy tudnak-e, akarnak-e olyanok lenni egyáltalán a jelen vezetői. Egy tanulmányban ezt kezdtem el körbejárni.
Első doktori disszertációmban
azt kerestem, hogy miről ismerjük fel a valódi vezetőt? Életútinterjúkat készítettem velük, és az elemzés során arra jutottam, hogy nem csupán mást mondanak, hanem másképp is beszélnek. Vagyis a valódi vezetőt nagyon is könnyű felismerni, ha tudjuk, mire figyeljünk. A disszertáció-írásról, röviden, itt.
Az önismeret és a coaching
kapcsolata több éven át foglalkoztatott.
Saját fejlesztésű önismereti módszeremet szakmai kézikönyvben is bemutattam, kutatásban is teszteltem. A coachinggal a vezetőkről kialakuló percepciók nyomán kezdtem foglalkozni.
A közösségi média
életünkre gyakorolt hatása sokkal fontosabb, mint gondolnánk. Egy nagy, önálló kutatásban vizsgáltam meg, miért olyan nehéz elhagyni a Facebookot. Mert nehéz, de nem azért, amiért hisszük.
Korábbi munkáim
szerteágazóak. Az elmúlt harmic évben foglalkoztam médiatörténettel, a terrorizmus lélektanával, társadalmi tudatformálással, írtam recenziókat és hosszabb-rövidebb tanulmányokat, publicisztikákat.
Minden egyéb
pedig itt található, a ResearchGate felületén. Konferencia-előadások, szakdolgozatok, esszék, futó kalandok és visszatérő témák is vannak köztük. Tartós érdeklődési területem az oktatásban használható innovatív és agilis módszerek kutatása.
